Igeragozás

A szótárban a szavak alapformában állnak, vagyis főnévi igenévként (Infinitiv).
A német főnévi igenevek -en (machen) vagy -n végződést kapnak.

Ha levágjuk a főnévi igenevek végződéseit, megmarad az igető: mach-, wander-.
Az igető minden személynél más-más végződést kap.

A legtöbb ige a következő végződéseket kapja:

például

Néhány ige alakját kívülről meg kell tanulni .

Ha az igető végződése:

• -s- → reis-en (= utazni)
• -ss- → küss-en (= csókolni)
• -ß- → heiß-en (= hívni)
• -z- → duz-en (= tegezni)
• -tz- → sitz-en (= ülni)

egyes szám második személyben (du) -t végződést kap.

Ha az igető végződése:

• -t- → arbeit-en (= dolgozni)
• -d- → bad-en (= fürödni)
• -tm- → atm-en (= lélegezni)
• -chn- → zeichn-en (= rajzolni)
• -ffn- → öffn-en (= nyitani)

egyes szám második személyben (du) -est végződést kap,
egyes szám harmadik személyben (er, sie, es) -et végződést kap.
többes szám második személyben (ihr) -et végződést kap.

Ha az igető végződése:

• -eln-→ sammeln (= gyűjteni)

egyes szám első személyben kiesik ( ich (= én) ) a -e igetőből.
többes szám 1. személyben ( wir (= mi) ) és többes szám 3. személyben ( sie (= ők, ön) , Sie (= ön, önök) ) -n végződést kap az igető.

Egyes igéknél ragozás közben megváltozik az igető magánhangzója. A tőhangváltás csak egyes szám második (du) és egyes szám harmadik (er, sie, es) személyben fordul elő.

a → ä a schlafen (aludni) igénél

e → i a geben (adni) igénél

e → ie a sehen (látni) igénél

Módbeli segédigék

A módbeli segédigék megváltoztatják a mondatban lévő ige jelentését.
A módbeli segédigék meghatározzák a mondatban kifejezett cselekvéssel szembeni viszonyt.
A második ige mindig szótári alakban (főnévi igenév) áll a mondat végén.

• können (tud, képes valamire) - képesség/lehetőség

  Ich kann gut schwimmen.	= Jól tudok úszni.
  Das Auto ist kaputt. Wir können nicht weiter fahren.	= Elromlott az autó. Nem tudunk tovább utazni.
  Können Sie mir helfen?	= Tudna segíteni nekem?
  Die Medikamente kann man nur mit Rezept kaufen.	= A gyógyszereket csak receptre lehet megvásárolni.

• dürfen (lehet, szabad) - engedély/tiltás

  Hier dürfen Sie nicht rauchen!	= Itt nem cigarettázhat!
  Die Bank darf das Geld für das Mittagessen abbuchen.	= A bank levonhatja a számláról az ebéd árát.

• müssen (kell) - kötelesség/szükséglet

  Ich muss den Aufsatz bis morgen schreiben.	= Holnapra meg kell írnom a fogalmazást.
  Ich muss zum Hauptplatz.	= A főtérig kell mennem.
  Hier musst du den Namen angeben.	= Itt meg kell adnod a nevedet.

• wollen (akar) - kívánság/szándék

  Wir wollen am Wochenende an die Ostsee fahren.	= A hétvégén a Balti tengerhez akarunk utazni.
  Ich will dich heiraten.	= Feleségül akarok menni hozzád./ El akarlak venni feleségül.
  Wollen wir etwas essen?	= Eszünk valamit?

• sollen (kell) - kötelesség/egy felszólítás megismétlése

  Du sollst deiner Oma helfen.	= Segítened kell nagymamádnak.
  Der Arzt sagt, ihr sollt mehr Obst essen.	= Az orvos azt mondja, több gyümölcsöt kell ennetek.
  Soll ich den Notarzt rufen?	= Hívjam a mentőt?

• mögen (kedvel) - vonzódás
  a „mögen“ módbeli segédige egyedül áll a mondatban.

  Ich mag keine Schokolade.	= Nem szeretem a csokoládét.
  Ich mag türkisches Essen.	= Kedvelem a török ételeket.

• möchten (szeretne) - kívánság
  a „möchten” módbeli segédige a „mögen” ige feltételes módú alakja és külön jelentése van = kívánság:

  Ich möchte mit Frau Riedel sprechen.	= Riedel asszonnyal szeretnék beszélni.
  Wie möchten die Deutschen am liebsten wohnen?	= Hogyan szeretnek lakni a németek?
  Ich möchte eine Massage haben.	= Kérek egy masszázst.

• szükség van valamire + zu + Főnévi igenév
  A "müssen" ige tagadó formáját a szükségszerű értelemben gyakran a "nicht brauchen" (nem szükséges) helyettesíti. Ezzel azt fejezzük ki, hogy valakinek valamit nem kell megtennie. Ebben az esetben a "brauchen" módbeli segédigeként viselkedik, mellette mindig egy tagadószó és egy főnévi igenév áll.

  Wir müssen morgen nicht früh aufstehen, denn es ist Wochenende.	= Holnap nem kell korán kelnünk, mert hétvége van.
  Wir brauchen morgen nicht früh aufzustehen, denn es ist Wochenende.	= Holnap nem szükséges korán felkelnünk, mert hétvége van.

  A "brauchen" ige egy korlátozó szóval együtt (csak, csupán, alig) használva kifejezhet szükséget is.

  Du brauchst erst nächste Woche einzukaufen, noch haben wir viel zu essen und zu trinken.	= Csak jövő héten kell bevásárolnod, még eléd enni- és innivalónk van.
  Um erfolgreich zu werden, brauchst du nur etwas mehr zu arbeiten, dann schaffst du es bestimmt.	= Ahhoz, hogy sikeres legyél csak egy kicsivel kell többet dolgoznod, akkor biztos, sikerülni fog.

A módbeli segédigék egyedül is állhatnak a mondatban, ha a szövegkörnyezet világos.

A módbeli segédigék ragozásában az 1. és a 3. személy azonos.

A módbeli segédigéket gyakran használjuk a „man” határozatlan névmással egyes szám 3. személyben.

Összetett igék

Vannak elváló és nem elváló igekötős igék.

Az összetett igék egy igekötőből és egy igéből állnak.

Elváló igekötős igék

Az igekötő hangsúlyos. A szótárban így találjuk meg: einkaufen (= bevásárolni) .

Az igekötő módosítja az ige jelentését. („Einpacken“ - becsomagolni - a csomagoláshoz van köze, „Einkaufen“ - bevásárolni - a vásárláshoz van köze.)

Jelen időben és egyszerű múltban a igekötő a mondat végén áll.

A befejezett melléknévi igenévnél (az ige 3. alakja) a „-ge-“ szócska áll az igekötő és az ige között.

Elváló igekötők:

ab- (= -tól, -től)

abfahren (= elindulni)

an- (= -on, -en, -ön)

ankommen (= megérkezni) , anprobieren (= felpróbálni)

auf- (= -on, -en, -ön, -ra, -re)

aufstehen (= felkelni)

aus- (= -ból, -ből)

austragen (= eldönteni, elhordani) , aussehen (= kinézni)

bei- (= -nál, -nél)

beibringen (= megtanítani)

ein- (= be)

einkaufen (= bevásárolni) , einpacken (= becsomagolni)

los- (= rajta)

losgehen (= elindulni)

mit- (= -val, -vel)

mitkommen (= a többieket követni, együtt jönni) , mitnehmen (= elvinni)

nach- (= után)

nachmachen (= utánozni)

vor- (= előtt)

vorstellen (= elképzelni)

zu- (= -hoz,-hez,-höz)

zumachen (= becsukni) , (da)zunehmen (= hozzávenni)

Nem elváló igekötős igék:

Az igekötő hangsúlytalan.

Jelen időben és egyszerű múltban az igekötő az igével áll.

A befejezett melléknévi igenévnél (az ige 3. alakja) nincs „ge-”.

Nem elváló igekötők:

be-

bekommen (= kapni)

ge-

gefallen (= tetszeni)

emp-

empfehlen (= ajánlani)

ent-

entschuldigen (= megbocsátani)

er-

erzählen (= mesélni)

miss-

missbrauchen (= bántalmazni, rosszul bánni)

ver-

verstehen (= megérteni)

zer-

zerstören (= tönkretenni)

Felszólító mód

A felszólító módot felszólításoknál, parancsoknál, tanácsoknál és utalásoknál használjuk.

A felszólító módot a következő formákban használjuk:

A felszólító módot a „du” alaknál a személyes névmás és az „-st” végződés nélkül képezzük.

A felszólító módot az „ihr” alaknál a személyes névmás nélkül képezzük.

A felszólító módot a „Sie” alaknál a szórend megváltoztatásával képezzük.

A tőhangváltós igéknél felszólító módban nem érvényesül a tőhangváltás.

A „-t”, „-d”, „-ig”, „-er”, „-el” végződésű igetövek „du” alakban „-e” végződést kapnak.

Rendhagyó felszólító mód

Felszólító mód - „wir“ (mi) alak

A felszólító módot a „wir” alaknál a szórend megváltoztatásával képezzük.

Elbeszélő múlt

Az elbeszélő múlt egy igeidő, amelyet elsősorban elbeszélésekben használunk.
Az elbeszélő múltat írott szövegekben használjuk.

Elbeszélő múltban az 1. és a 3. személy ragozása mindig megegyezik.

Szabályos igék

Szabályos igék a következő igetővégződésekkel:

Rendhagyó igék

Ha a múltról mesélünk és a „haben” (birtokolni), „sein” (lenni) igéket vagy módbeli igéket használunk, akkor ezeket mindig elbeszélő múltban használjuk, még akkor is, ha a szöveg többi része befejezett múltban (Perfekt) áll.

Elbeszélő múltban az 1. és a 3. személy ragozása mindig megegyezik.

Összetett múlt

A befejezett múlt (Perfekt) egy múlt idejű igeidő.

A befejezett múltat a segédige („haben” vagy „sein”)ragozott alakjából és a mondat végén álló befejezett melléknévi igenévből (az ige 3. alakja) képezzük.

A befejezett melléknévi igenév

Szabályos igék

Az igetőhöz hozzáillesztjük a „ge-” előtagot és a „-t” végződést.

Azoknál az igéknél, amelyek igetöve „-t-“, „-d-“, „-tm-“, „-chn-“, „-ffn-“ végződésű, az igetőhöz a „ge-” előtagot és a „-et” végződést illesztjük.

Rendhagyó igék

A rendhagyó igék befejezett melléknévi igenevét (az ige 3. alakja) kívülről kell megtanulni. Ezek általában „-en” végződést kapnak.

Elváló igekötős igék

A szabályos és rendhagyó elváló igekötős igéknél a „ge-“ előtag az igekötő és a igető között áll.

Befejezett melléknévi igenév „ge-” előtag nélkül

Szabályos és rendhagyó nem elváló igekötős igéknél („be-”, „ge-”, „emp-”, „ent-”, „er-”, „miss-”, „ver-”, „zer-” igekötők) nincs „ge-” előtag.

Az „-ieren“ végződésű igéknek nincs „ge-“ előtagjuk és mindig szabályosak.

A befejezett múlt idő képzése „sein“ segédigével

Akkor használjuk a „sein“ segédigét, amikor az ige:

• az alany A pontból B pontba való helyváltoztatását fejezi ki: „kommen“ (jönni), „gehen“ (menni), „laufen“ (szaladni), „springen“ (ugrani), „ziehen“ (húzni).

  Wir sind nach Wien gekommen.	= Eljöttünk Bécsbe.
  Er ist erst spät nach Hause gekommen.	= Ő csak későn jött haza.
  Ich bin ins Kino gegangen.	= Elmentem moziba.
  Sie ist vor kurzem von der Türkei nach Deutschland gezogen.	= Nemrég költözött Törökországból Németországba.

• az alany állapotváltozását fejezi ki: „aufwachen“ (felébredni), „einschlafen“ (elaludni), „wachsen“ (nőni), „sterben“ (meghalni).

  Ich bin sofort eingeschlafen.	= Azonnal elaludtam.
  Du bist aber groß gewachsen!	= Jó nagyra nőttél!
  Hermann Hesse ist 1962 in der Schweiz gestorben.	= Hermann Hesse 1962-ben hunyt el Svájcban.

• igéknél:

  sein

  lenni

  Ich bin gestern im Kino gewesen.

  A tegnap voltam moziban.

  werden

  lenni

  Sie ist Mathematiklehrerin geworden.

  Matematikatanárnő lett.

  bleiben

  maradni

  Die ganze Woche ist er wegen der Grippe zu Hause geblieben.

  Egész héten otthon maradt a hűlés miatt.

  passieren

  történni

  Was ist passiert?

  Mi történt?

  geschehen

  történni

  Was ist geschehen?

  Mi történt?

  begegnen

  találkozni

  Ich bin ihm im Park begegnet.

  A parkban találkoztam vele.

A befejezett múlt idő képzése „haben“ segédigével

A „haben“ segédigét használjuk az összes olyan igénél, amely után tárgy áll (még akkor is, ha az ige helyváltoztatást fejez ki)

A „haben“ segédigét használjuk az összes visszaható igénél (még akkor is, ha az ige helyváltoztatást fejez ki)

Visszaható igék

Egyes igék kérik a „sich” visszaható névmást.

A visszaható névmás azt is jelentheti, hogy a cselekmény az alanyra irányul.

A visszaható igét kell ragozni.

Ha a visszaható ige után tárgy áll, akkor megváltozik a visszaható névmás.

A visszaható értelem mellett egyes igék kölcsönös viszony kifejezésére is használhatók. Egy kölcsönös kapcsolatban mindig legalább két személy vesz részt. Ezért az ige és a kölcsönös névmás mindig többesszámban állnak.

Kölcsönös igék csak többesszámú alannyal fordulnak elő. Ezért a visszaható névmás többesszámú alakjait használjuk.

Passzív igeragozás

A passzív igeragozást akkor használjuk, amikor a mondatban a tevékenység és nem a cselekvő a fontos.

A passzívot a „werden“ segédige ragozott alakjával és a befejezett melléknévi igenévvel (az ige szótári alakjának 3. formája) képezzük, amely a mondat végén áll.

A cselekvőt a „von + Dativ“ szerkezettel tudjuk kifejezni.

A módbeli segédigék passzív formája

A passzív használható a tudni, kell, szabad és muszáj módbeli segédigékkel is. A módbeli segédige állhat jelenben vagy elbeszélő múltban.A módbeli segédige mellett használjuk az werden segédigét és az illető ige befejezett melléknévi igenevét.

A passzív igeragozás múlt ideje

Feltételes mód

A feltételes módot (Konjunktiv II) a német nyelvben kérés, kívánság, lehetőség és feltételezések kifejezésére használjuk. A feltételes módot (Konjunktiv II) a „würden“ segédigével és a mondat végén álló főnévi igenévvel képezzük.

A „würden“ igét ragozzuk.

A „sein”és a „haben” igék, illetve a módbeli segédigék feltételes módú alakjukat az egyszerű elbeszélő múlt umlautos alakjával képezik.

Feltételes módban kívánságokat is ki tudunk fejezni. Eközben gyakran használunk bizonyos kifejezéseket:„doch“(bár), „bloß“(csupán, csak) und „nur“(csak, bárcsak).

A feltételes módot tanácsadáskor is használjuk. Ilyenkor a „sollen“ segédigék használjuk.

A kötőmóddal lehetőséget fejezünk ki.

A kötőmóddal feltételezést is kifejezhetünk.

Egy udvarias kérést egy feltételes módban lévő kérdőmondattal tudunk kifejezni.

A jövő idő

A német általában elég a jelen idő használata és egy jövőre vonatkozó időhatározószó, hogy a jövőre vonatkozó cselekményeket és szándékokat kifejezzük.

A jövő idő egy olyan igeidő, amelynek tartalma a jövőre vonatkozik. A "werden" segédigével és a megfelelő ige főnévi igenevével képezzük, amelynek kötelezően a mondat végén kell állnia.

Vonzatos igék

A legtöbb ige egy bizonyos elöljárószót kér maga után.
Az igékkel járó elöljárószavakat, illetve az ezzel járó eseteket sajnos kívülről meg kell tanulni.

Lista a leggyakoribb elöljárószavas igékről:

Fontos szerkezetek:

Hogyha személyre kérdezünk rá, akkor a kérdés (tárgyesetben „wen" vagy részes esetben „wem“) az ige által kért elöljárószó után áll.

Hogyha tárgyra kérdezünk rá, akkor az ige által kért elöljárószó a „wo-" szó után áll. A „wo-“ szó és az elöljárószó közti „–r-“ betűre akkor van szükség, ha az elöljárószó magánhangzóval kezdődik.

A névmási határozószó képzésénél az ige által követelt elöljárószó a „da-“ szó után áll. A „da-“ szó és az elöljárószó közti „–r-“ betűre akkor van szükség, ha az elöljárószó magánhangzóval kezdődik.

Elöljárószavas igék

A német nyelvben sok főnév elöljárószóval képzi s vonzatát. Az elöljárószótól függ, hogy milyen esetben áll a főnév.

Ha egy tárgyra kérdezünk rá, akkor az ige által kért elöljárószó a „wo-“ szó után áll. Szükség van egy r betűre a „wo-“ szó és az elöljárószó között, ha az elöljárószó magánhangzóval kezdődik.A tárgyra vonatkozó kérdés ebben az esetben így hangzik:

Amikor személyre vonatkozó kérdést fogalmazunk, akkor az esetre vonatkozó kérdés tárgyesetben / részeshatározó esetben) az ige által kért elöljárószó előtt áll.

Mindig tárgyesettel járó igék:

Az "auf, für, gegen, um, über" elöljárószavak tárgyesetet kérnek, amikor elöljárószavas igékkel állnak.

Igék, amelyek után részeshatározó eset áll:

A "bei, mit, nach, aus, unter, von, zu, vor" részeshatározó esetet kérnek, amikor elöljárószavas igékkel állnak.

Elöljárószavak, amelyek részeshatározó vagy tárgyesetet kérnek:

Az "an" és "in" elöljárószavak állhatnak egyaránt tárgyesettel és részeshatározó esettel is, amikor elöljárószavas igékkel állnak.

A „sollen” módbeli segédige

A sollen módbeli segédigét akkor használjuk, amikor egy nem személyes szükségszerűséget akarunk kifejezni. Általában harmadik személy felszólításáról, kívánságáról vagy parancsáról van szó.

Sollen ige ragozása feltételes mód jelen időben

Feltételes módban a sollen módbeli segédige javaslatot, ajánlást, tanácsot fejez ki.