Tartalom

Személyes névmások

Singular Plural
  • ich (= én)
  • wir (= mi)
  • du (= te)
  • ihr (= ti)
  • er (= ő (hímnem))
  • sie (= ő (nőnem))
  • es (= ő (semleges))
  • sie (= ők, ön)
  • Sie (= ön, önök)

A „sie” személyes névmás egyes számot és számot is jelöl, pontos jelentését a ragozott ige alakja és a szövegkörnyezet jelzi.

Sie ist Journalistin.
= Ő újságírónő.
Sie ist heute krank.
= Ő ma beteg.
Sie waren im Urlaub in Deutschland.
= Mi Németországban voltunk nyaralni.

A „Sie” névmást mindig nagy kezdőbetűvel írjuk és ez a udvariassági formula ismeretlen, felnőtt személyekkel való kapcsolat esetén.A „Sie“ vonatkozhat egy vagy több személyre.

Sind Sie Herr Meyer?
= Ön Meyer úr?
Setzen Sie sich bitte!
= Kérem foglaljon helyet!
Wie heißen Sie?
= Hogy hívják?

A személyes névmások a mondatban a főnevet helyettesítik. Ezáltal rövidebb lesz a mondat és elkerülhetőek a főnevek ismétlései. A névmásnak egyeznie kell a helyettesített főnév nemével.

Die Katze ist sehr schön. Sie heißt Clara.
= A macska nagyon szép. Őt Clarának hívják.
Der Schrank ist sehr modern. Er kostet 250 EUR.
= A szekrény nagyon modern. 250 euróba kerül.

A személyes névmást ragozzuk részeshatározó és tárgyesetben.

Nominativ
ich
én
du
te
er
ő (hímnem)
sie
ő (nőnem)
es
ő (semleges)
wir
mi
ihr
ti
sie
ők, ön
Sie
ön, önök
Dativ
mir
nekem
dir
neked
ihm
neki (hímnem)
ihr
neki (nőnem)
ihm
neki (semleges)
uns
nekünk
euch
nektek
ihnen
nekik
Ihnen
önnek, önöknek
Akkusativ
mich
engem
dich
téged
ihn
önnek, önöknek
sie
őt (nőnem)
es
őt (semleges)
uns
minket
euch
titeket
sie
őket
Sie
önt,önöket
Schön dich kennen zu lernen.
= Örvendek, hogy megismertelek.
Wir haben uns nie gesehen.
= Mi soha nem láttuk egymást.
Wie geht es dir?
= Hogy vagy?
Mir geht es gut.
= Én jól vagyok.
Mein Rücken tut mir weh.
= Fáj a hátam.

Birtokos névmások

A birtokos névmás a birtokos viszonyokat fejezi ki. Formái:

  • ich (= én)
  • mein (= enyém)
  • du (= te)
  • dein (= tied)
  • er (= ő (hímnem))
  • sein (= övé (hímnemű))
  • sie (= ő (nőnem))
  • ihr (= övé (nőnemű))
  • es (= ő (semleges))
  • sein (= övé (semleges))
  • wir (= mi)
  • unser (= miénk)
  • ihr (= ti)
  • euer (= tiétek)
  • sie (= ők, ön)
  • ihr (= övék)
  • Sie (= ön, önök)
  • Ihr (= önöké)

A birtokos névmásokat ragozzuk és a következő végződéseket kapják:

maskulin feminina neutral Plural
Nominativ
-e - -e
Genitiv
—es -er -es -er
Dativ
—em -er -em -en
Akkusativ
—en -e - -e

például

maskulin feminina neutral Plural
Nominativ
mein Tisch
az asztalom
unsere Lampe
a lámpánk
euer Bett
az ágyatok
seine Stühle
a székei
Genitiv
meines Tisches
unserer Lampe
eures Bettes
seiner Stühle
Dativ
meinem Tisch
unserer Lampe
eurem Bett
seinen Stühlen
Akkusativ
meinen Tisch
unsere Lampe
euer Bett
seine Stühle
Jolana, unsere Kinder und ich freuen uns auf das Wiedersehen.
= Jolana, a gyerekeink és én nagyon örülünk a találkozásnak.

Az „euer” névmásból elhagyjuk a középső „-e-” betűt, ha végződést teszünk hozzá.

Ihr habt Kopfschmerzen. Eure Köpfe tun euch weh.
= Fejfájásotok van. Fáj a fejetek.

Mutató névmások

A „dieser”, „diese”, „dieses” mutató névmások közelben lévő személyekre vagy tárgyakra vonatkoznak. Ugyanúgy ragozzuk őket mint a határozott névelőket.

maskulin feminina neutral Plural
  • Nominativ
  • dieser Tisch
    ez az asztal
  • dieser Rock
    ez a szoknya
  • diese Lampe
    ez a lámpa
  • diese Jacke
    ez a dzseki
  • dieses Bett
    ez az ágy
  • dieses Kleid
    ez a ruha
  • diese Stühle
    ezek a székek
  • diese Schuhe
    ezek a cipők
  • Genitiv
  • dieses Tisches
  • dieses Rockes
  • dieser Lampe
  • dieser Jacke
  • dieses Bettes
  • dieses Kleides
  • dieser Stühle
  • dieser Schuhe
  • Dativ
  • diesem Tisch
  • diesem Rock
  • dieser Lampe
  • dieser Jacke
  • diesem Bett
  • diesem Kleid
  • diesen Stühlen
  • diesen Schuhen
  • Akkusativ
  • diesen Tisch
  • diesen Rock
  • diese Lampe
  • diese Jacke
  • dieses Bett
  • dieses Kleid
  • diese Stühle
  • diese Schuhe

„Es“ névmás

Az „es” semleges nemű főnevek helyett áll.

Das Baby ist krank. Es schreit die ganze Nacht.
= A csecsemő beteg. Egész éjszaka ordít.

Az „es” szót bizonyos kifejezésekben is használjuk:

  • Idő:
    Wie spät ist es?
    = Hány óra?
    Es ist 10.50 Uhr.
    = 10.50
  • Napszakok, évszakok:
    Es ist Nachmittag.
    = Délután van.
    Es ist Sommer.
    = Nyár van.
  • Időjárás:
    Es regnet.
    = Esik az eső.
    Es ist kalt.
    = Hideg van.
  • Állapot:
    Wie geht es Ihnen?
    = Hogy van?
    Mir geht es heute nicht so gut.
    = Ma nem vagyok túl jól.
  • Egyebek:
    Was gibt es zum Abendessen?
    = Mi van vacsorára?
    Es ist wichtig…
    = Fontos ...
    Es ist verboten…
    = Tilos ...

„Man“ névmás

A „man” névmást akkor használjuk, amikor a mondatban általános alany van.
A„man” után az ige egyes szám 3. személyben áll.

Man lebt nur einmal.
= Az ember csak egyszer él.
Was macht man jetzt in der Türkei?
= Mit csinálnak most Törökországban?

A „man” névmást gyakran használjuk módbeli segédigékkel.

Hier kann man gut essen?
= Jót lehet itt enni? Finom itt az étel?
Darf man hier rauchen?
= Szabad itt cigarettázni?
Man soll das noch heute machen.
= Ezt még ma meg kell csinálni.
Man muss mehr lernen.
= Többet kell tanulni.
Vissza az elejére